Zenit:
Szinonim név: Badacsony 7.
Származása: Király Ferenc állította elő az Ezerjó és a Bouvier keresztezésével, morfológiai bé1yegei alapján közelebb áll a c. pontica-hoz.
Termesztési értéke: korai érésű, bőtermő, termés-átlaga 10-14 t/ha, erős növekedésű, államilag elismert(1976) fehér borszőlőfajta. Fekvés és talaj iránt közepesen igényes, közepesen fagytürö, rothadásra kevésbé hajlamos, viszonylag szárazság tűrő, kevés zöldmunkát igényel. Bora az évjáratok többségében illatban, savakban gazdag de lágyulásra kissé hajlamos, savai finomak, minőségi fehérbor. K1ónozása folyamatban van, bejelentett klónja nincs.
Felhasználási aránya 1973-1997 között: 1,13 %, az utóbbi években változatlan, telepített terület 870,1 ha.
A hajtás: merev.
A vitorla: nyitott, lapított, fehéresen bronzoszöld, gyapjas, levelei domborodók.
A szártag: a háti oldalon barnásvörös, a hasi oldalon zöld, csupasz, barázdált és csíkozott, alig hamvas.
A levél: ötszögletű, középnagy, hosszú, hullámos, hó1yagos, szövete nehezen szakadó, füzöld, fényes, zsiros, karéjozott-hasadt, karéjainak száma 5; vállöble határozatlan-alakú, alapja ék alakú, melyet a lemez határol; oldalöblei határozatlan-alakúak, alapjuk határozatlan alakú; széle csipkés-fűrészes, sekélyen bemetszett; erezete részben vörös; a levélnyél lilászöld, pókhalós, csíkozott, középhosszú.
A fürt: vállas, kissé laza, középnagy, átlagtömege 100 g; a bogyó megnyúlt, kicsi, átlagtömege 1,7 g, sárga, kissé hamvas; húsa puha, leves; íze közömbös; héja vékony, közepesen szívós.
Morfológiai szempontbó1 hasonló fajta: Zengő, Ezerjó.
Szürkebarát:
Szinonim név: Pinot gris, Burgunder blauer, Rulander, Pinot franc gris, Pinot grigio, Burgunske sede,
Burgundac sivi.
Származása: francia fajta, morfológiai bélyegei alapján c. occidentalis.
Termesztési értéke: korai érésű, közepesen termő, termésátlaga 8-11 t/ha (klónjai ennél többet teremnek), középerös növekedésű, államilag elismert (1956) fehér borszőlőfajta. Fekvés és talaj iránt mérsékelten igényes, fagytűrése jó közepes, szárazságtűrő, rothadásra közepesen érzékeny, zöldmunka igénye kicsi. Bora illatos, tüzes, harmonikus, finom savú minőségi fehérbor. Klónjai: B. 10, C. 52,34, további klónozása folyamatban van. Felhasználási aránya 1973-1997 között: 1,65 %; utóbbi években növekedő, telepített terület 1272,4 ha.
A hajtás: elterülő.
A vitorla: nyitott, lapított, bronzoszöld, gyapjas, levelei homorúak-kiterítettek.
A szártag: a háti oldalon lilászöld, a hasi oldalon zöld, csupasz, csíkos, feltűnően hamvas.
A levél: ötszögletű, középnagy, olyan hosszú mint széles, széle lefelehajló, hó1yagos, szövete nehezen szakadó, alig fényes, zsíros, karéjozott-osztott (a klónok kevésbé tagoltak), karéjainak száma 3-5; vállöblének alapja s alakja ék alakú, alapját a lemez határolja; oldalöbleinek alapja s alakja határozatlan; széle csipkés, sekélyen és sürün bemetszett; felszíne csupasz, fonáka pókhálós; erezetének töve vörös; a levélnyél barnászöld, csupasz, alig mintázott, rövid.
A fürt: vállas vagy hengeres, tömött, kicsi, átlagtömege 60 9 (a klónok tömege lényegesen nagyobb); a bogyó gömbölyded, kicsi, átlagtömege 1,4 g, szürke, pontozott, hamvas; húsa puha, leves, olvadó; ize semleges; héja középvastag, szívós.
Morfológiai szempontbó1 hasonló fajta: Chardonnay, Pinot lioir, Pinotblanc
Ottonel muskotály:
Szinonim név: Muscat Ottonel blanc, Muskat Ottonel, Muskat Ottonel bianco
Származása: Robert Moreau állította elő Franciaországban, szülői feltehetően a Chasselas és a Muscat de Saumur, morfológiai bélyegei alapján c. orientalis. .
Termesztési értéke: korai érésű, közepesen termő, termőképessége 8-10 t/ha, közepes növekedésű, államilag elismert ( 1956) fehér borszőlőfajta. Fekvés iránt nem,talaj iránt igényes, fagytürö, mérsékelt zöldmunkát igényel, rothadásra nem érzékeny, kedvezőtlen időjárás esetén rosszul termékenyül. Bora intenzív muskotályos illatú és zamatú, tüzes, de lágy karakterű, minőségi bor. Klónja: D. 90 (nincs bejelentve), további klónozása folyamatban van.
Felhasználási aránya 1973-1997 között: 3,48 %, az utóbbi években nagymértékben csökkenő, telepített terület 2629,9 ha.
A hajtás: elterülő.
A vitorla: nyitott, lapított, bronzoszöld, szőrösödő , levelei homorúak.
A szártag: a háti oldalon barnászöld, a hasi oldalon zöld, csupasz, alig mintázott, alig hamvas.
A levél: ötszögletű, kicsi, olyan hosszú mint széles, hullámos, sima, szövete könnyen szakadó, sárgászöld, alig fényes, zsíros, hasadt-osztott, karéjainak száma 2-5; a vállöböl határozatlan alakú, nyitott, alapja ék alakú, melyet a lemez határol; oldalöblei határozatlan alakúak, alapjuk ék alakú, széle csipkés, sekélyen és sűrűn bemetszett; felszíne és fonáka szőrösödő (serteszőrös); erezete részben vörös; a levélnyél barnászöld, szőrösödő, alig mintázott, rövid.
A fürt: vállas, tömött, kicsi, átlagtömege 100 g; a bogyó gömbölyű, középnagy, átlagtömege 2,6 g, fehér, pontozott, alig hamvas; húsa puha, leves, olvadó; ize muskotályos; héja középvastag, szívós.
Morfológiai szempontbó1 hasonló fajta: Chasselas s változatai, Kékmedoc, KM. 164.
Ezek alapvetően eléggé megbízható fajták, bár elsőre most szkeptikus vagyok az egybeszüretet tekintve. Ha kevéske módod is lesz rá, mindenképpen próbálkozz idővel a fajtatiszta szürettel, ha már abba a korba ér az ültetvény. Tudom, hogy kevés, tudom, hogy 3x annyi pacsmagolás, mégis, akik a borodat kóstolják, bírálják majd és elmondják véleményüket, az alapján at fogod mondani: megérte! :)
VálaszTörlésNa igen, a szüret is egy jó kérdés. Alapvetően azért gondoltam az egybeszüretre, mert 150 tőke van, ez 5-6 éves korában, korlátozva kb 140-150 kg szőlőt jelent, amiből lesz vagy 120 liter must. Ha veszünk egy 150 literes erjesztőhordót és fejtés után acéltartályozunk, vagy üvegballonozunk, akkor ez így rendben is van. De ha ugyanezt háromszor kell csinálni, ráadásul három erjesztőhordóval... hát nem is tudom.
VálaszTörlés