A szokásos fűnyírás, permetezés mellett a támrendszer összebarkácsolását tűztük ki célul, de több okból is halasztani kellett a munkát. Először is a család bővülése miatt csúsztunk, de ez inkább öröm-boldogság, mint bosszúság. Aztán az egyéb munkák (vendéglátózás) miatt sem jutottunk ki sűrűn a birtokra, leginkább csak villámlátogatásokra. A cseresznyénket lelopták a fáról, egy gonddal kevesebb :-(. A fű szépen kiégett a csapadékhiánytól, de ugyanez ok miatt elmaradtak a szőlő gombás fertőzései, tehát ismét örülünk. :-)
Szóval a támrendszer... Sikerült találni egy helyen használt akácoszlopot, potom 700 Ft/db áron, viszonylag jó állapotban (ha 10 évet kibír, már megérte), gyorsan fuvaros, rohanás Iregszemcsére, fizetés, föl a berényi hegyre, lepakolás, lihegés, de már ott van! Pár nappal később, a lehető legnagyobb melegben sikerült kibérelni egy földfúró gépet (mert 40 fokban ásson a hóhér), amivel alig 30 perc alatt kész volt a 42 lyuk. További fél órába telt az oszlopok beállítása, és így csak fél napi bérleti díjat kellett kifizetni a fúróért.
Már nagyon ideje volt a támrendszer felállításának, mert az eddigi 60 centis karók mellett elég hülyén néztek ki a közel 3 méter magas vesszők. Igaz, letetejeztük őket, hogy ne nőjenek az égig, de mégis jobb lesz a kordonos rendszer.
Itt tartunk most, illetve megvan már a vezérhuzal, de arra még rá kell szánni magunkat.
A szőlők egész jól érzik magukat, bár a Szürkebarát kicsit lészegény szegény...
