Nyári munkák...

Dolgozni, dolgozni, dolgozni... mondta állítólag Vlagyimir Iljics egykor, de ugyanezt terjesztik "tanulni" szóval is. Talán egyiket sem mondta soha, de mi mindkettőből kivettük a részünket a nyár folyamán, és még így is csak az elején tartunk.

A szokásos fűnyírás, permetezés mellett a támrendszer összebarkácsolását tűztük ki célul, de több okból is halasztani kellett a munkát. Először is a család bővülése miatt csúsztunk, de ez inkább öröm-boldogság, mint bosszúság. Aztán az egyéb munkák (vendéglátózás) miatt sem jutottunk ki sűrűn a birtokra, leginkább csak villámlátogatásokra. A cseresznyénket lelopták a fáról, egy gonddal kevesebb :-(. A fű szépen kiégett a csapadékhiánytól, de ugyanez ok miatt elmaradtak a szőlő gombás fertőzései, tehát ismét örülünk. :-)
Szóval a támrendszer... Sikerült találni egy helyen használt akácoszlopot, potom 700 Ft/db áron, viszonylag jó állapotban (ha 10 évet kibír, már megérte), gyorsan fuvaros, rohanás Iregszemcsére, fizetés, föl a berényi hegyre, lepakolás, lihegés, de már ott van! Pár nappal később, a lehető legnagyobb melegben sikerült kibérelni egy földfúró gépet (mert 40 fokban ásson a hóhér), amivel alig 30 perc alatt kész volt a 42 lyuk. További fél órába telt az oszlopok beállítása, és így csak fél napi bérleti díjat kellett kifizetni a fúróért.
Már nagyon ideje volt a támrendszer felállításának, mert az eddigi 60 centis karók mellett elég hülyén néztek ki a közel 3 méter magas vesszők. Igaz, letetejeztük őket, hogy ne nőjenek az égig, de mégis jobb lesz a kordonos rendszer.
Itt tartunk most, illetve megvan már a vezérhuzal, de arra még rá kell szánni magunkat.
A szőlők egész jól érzik magukat, bár a Szürkebarát kicsit lészegény szegény...

Pár kép:

Magyarisztán

Érdekes dolog történt a minap... A pofám leszakad!

Miután valamin felbosszantottam magam (az ok mellékes), e-mailt írtam a NAV becses munkatársainak, hogy tudomást szerezzenek egy orbitális adócsalásról, aminek többek közt én is (és minden tisztességes adózó) sértettje vagyok.
Választ persze nem kaptam azóta sem, viszont kaptam pár nap múltán egy e-mailt a Google csapattól, hogy valami szokatlan tevékenységet észleltek a felhasználói fiókomban, ezért letiltották az. Meg, hogy írjam be a telefonszámomat és az sms-ben kapott jelszóval be tudok lépni a fiókomba, ahol minél gyorsabban változtassam meg a jelszavamat. Így is tettem, bejutottam, megváltoztattam, minden rendben.
Azért kissé baszta a csőrömet ez az egész, ezért utánanéztem egy-két eseménynek, amiből a következőt sikerült összeraknom:
A NAV-nak írt e-mailt a Google fiókomhoz használt címről küldtem el, ezen kívül senki sem ismeri. A levél előtt soha nem történt hasonló eset, de felettébb gyanús, hogy a levél után 2 nappal, ugyanazon a napon 3 behatolási kísérlet is történt, a világ különböző pontjairól (free proxy). Szerintem ez nem lehet véletlen, és mivel úgyis a Nagy Nemzeti Internetcenzúra felé haladunk, teljesen nyilvánvaló, hogy célpont lettem a bazi nagy világhálón, a saját országom célpontja. Gondolom szörnyen fontos lehet a NAV-nak, hogy tudjanak a Szürkebarát éréséről, a permetezési rendről, vagy éppen az aktuális fűnyírásról... Nagyjából leszarom őket, de mégis bosszantó, amikor az ember intim szféráját feszegetik.

Ennek fényében felfüggesztem a blogos tevékenységemet, na nem mintha eddig füstölt volna a kezem alatt a klaviatúra...

Bye!

(FUCK NAV!)

Valami elindult...

Összefogtak a magyar pincefalvak

Györköny, Monor, Páty és Ócsa hozta létre a magyar pincefalvakat óvó és népszerűsítő szövetséget. A présházakból, pincékből álló pincefalvak többnyire kis falvak mellett eldugva, gyönyörű környezetben találhatók.

A magyar pincefalvakban meglévő népi építészeti és kulturális örökségek megőrzése, értékvédelme és bemutatása érdekében négy település csatlakozásával létrejött a Magyarországi Pincefalvak Vidékfejlesztési Szövetsége. Az alapító okiratot a székhelyül választott Tolna megyei Györkönyben írták alá.

Györköny, Monor, Páty és Ócsa, pontosabban az ezen településeken működő civil szervezetek hozták létre egyéves előkészítő munka után a Magyarországi Pincefalvak Vidékfejlesztési Szövetségét a Györkönyi Pincehegyért Egyesület elnöke, Györköny polgármestere kezdeményezésére. Braun Zoltánt a szövetség elnökévé választották, a székhely Györköny lett.

Braun Zoltán az MTI-nek elmondta, Magyarország sok településén találhatóak még pincefalvak. Ezek általában nem a nagy borászatok árnyékában, hanem kis falvak mellett eldugva, gyönyörű környezetben, sok esetben szinte ismeretlenül. Jellemzőjük, hogy a település lakott területeitől, illetve a szőlőültetvényektől elkülönülten épültek fel.

„Pincefalunak minősül az a szőlő- és borfeldolgozására alkalmas présházakból, pincékből álló épületegyüttes, amely egy különálló rendezési övezetben, területen, a település területén jött létre. Az itt kialakult közösségi létforma, az építészeti és természeti környezet a település kultúrájának, hagyományainak és arculatának szerves és meghatározó részét képezi” – fogalmazott Braun Zoltán.

Hangoztatta, szeretnék ezeket a kihalástól megóvni, a bennük rejlő értékeket megőrizni, másoknak megmutatni együtt, közös erővel. Azt, hogy pontosan mi tekinthető pincefalunak, szakmai szervezeteket is bevonva, rövidesen egzakt módon meg fogják határozni.

A györkönyi pincehegy 11 hektáros területén 330 présház van, és bár a szőlővel való foglalatosság, a borkészítés egykor szinte az egész falut eltartotta, ma már nem éri meg ezzel foglalkozni, a pincehegy már nem biztosít megélhetést. Ugyanez a többi pincefalura is elmondható, mint ahogyan az is, hogy ezek a folyamatok építészeti szempontból is nyomot hagytak a présházakon, sok került romos állapotba; az esetleges felújításokat a környezet, az építészeti hagyományok figyelmen kívül hagyásával végezték el.

Egyes pincefalvakban – mint például Monoron – elértéktelenedtek, és olcsón cseréltek gazdát ezek a komfort nélküli ingatlanok, amelyeket alacsony jövedelműek lakásként használnak, amiből mindenféle bonyodalom, rendetlenség származik. Ezt már Kugel György mondta el az MTI-nek. Ő a Monor Környéki Strázsa Borrend és a Monori Borút Egyesület képviseletében vett részt az új szövetség alapításában.

A zömében több száz éves pincefalvak, ahol vannak építészeti szempontból értékek is, főként azért érdemesek a figyelemre, mert a közösségi élet színterei voltak és lehetnek - vázolta Kugel György. Az a cél, hogy erre ráirányítsák a figyelmet. Ennek eszköze a közös marketingmunka, az anyagi források összpontosítása, pályázati lehetőségek kiaknázása, a tapasztalatok, ötletek cseréje, jó gyakorlatok átültetése.

Forrás: Travelo.hu

Két kép

Régen és most

Szépen megnőttek

Majdnem minden nap

megyünk Berénybe, kapálunk, permetezünk, lessük a szőlőt, ahogy növekszik, nyírjuk a füvet, meg a szokásos meló.
A szőlő még mindig majdnem 100%-os, a 150 oltványból egyetlen egy pusztult el, de az is csak azért, mert a pihenő mögött pont rácsepegett az eső, ami lemosta róla a földkupacot, így megfagyhatott. Ez legyen a legnagyobb kárunk! :-)
A leglátványosabb munkánk a lépcsőzetesség kialakítása volt. Sokat szenvedtünk, hogy kiötöljük a tőkék helyét, végül úgy döntöttünk, hogy közvetlenül a "lépcsőfokok" alatt lesznek a legjobb helyen. Így legalább nem tud kimosódni a föld egy-egy nagyobb eső esetén. Hasonló célból füvesíteni is fogunk, már meg is vettük a magot, remélhetőleg ki is kel és akkor eladhatjuk a kapát a szomszédnak. :-))

Képek a lépcsőről, meg egyebekről: