Tavaszváró

Nehezen múlik a tél, így tétlenül. Persze néha kimegyünk a hegyre, ha unatkozunk és valami "halaszthatatlan" dolog jut eszünkbe. Pl még december végén lefejtettük a "bort" a seprőről. Nem lett édesebb, de a savai tompultak kissé. Illatra, ízre gyümölcsös, de a jó bortól még igen messze van. Első próbálkozásnak megfelel, legfeljebb nem nagyon kínálgatjuk. :-)
A múlt héten, amikor jobb idő volt, ismét kiugrottunk, hogy megmetsszük a gyümölcsfákat, meg adtunk nekik egy kiadós rezes-kénes lemosást, hogy a lekünk megnyugodjon kissé. Ezt majd még egyszer megismételjük március elején, biztos ami biztos.

Jobb híjján itthon tervezgetünk, főleg a présház ad fejtörésre okot. A tető mostanra siralmas állapotba került, emiatt áznak a falak, még jó, hogy nem volt nagyobb csapadék ősz óta. Viszont ami becsorgott a falakra, szépen be is penészesedett. Az épület előélete (hajléktalanszálló) miatt is arra jutottunk, hogy jobban járunk, ha porig bontjuk az egészet. Legalább lesz miről írni minden nap... :-))
Az új épület abban fog eltérni az elődjétől, hogy lesz alapja, magasabban lesz a padlószint, és igazi téglából készül majd. Kicsit megnöveljük a méretét is, hogy kényelmesen elférjen minden a zárt ajtók mögött. Egy kisebb szoba is lesz majd, hogy ne kelljen minden nap hazarohangálni alvási céllal, másnap meg vissza. Bevezetjük a vizet is, lesz fürdőszoba, konyha, tiszta luxuskörülmények...
Bár már ott tartanánk.

Unalmas november

Most, hogy vége a vegetációs időszaknak, nem nagyon történik semmi a szőlőben. Ma is kiugrottunk két eső között (érdekes, a hegyen nem esett), hogy ellenőrizzük a birtokot és ha már ott voltunk eltettük télire a tőkéket. Legalább 30 cm vastag földet kupacoltunk köréjük, hátha komoly fagyok lesznek télen. Ezzel együtt elkezdtük a lejtő lépcsőssé alakítását, mert az idei esők némileg lemosták a földet. Nem nagyon, de mégis. A támrendszert is kedvezőbb lesz úgy elhelyezni, hogy a sorokban kb vízszintes a talaj.
Megnéztük a bort is a pincében, az egyik ballon elkezdett újra forrni, legalábbis a kotyogó épp akkor "kottyant", amikor odaértünk. Meglepő, hiszen már must korában sem volt benne túl sok cukor, a fene tudja mit erjeszt most...

Meglátogattuk a pincét

Kíváncsiak voltunk a "borunkra", a birtokra, meg úgy általában hiányzott a hegy. Meglepően sokan voltak kint ma Berényben, annak ellenére, hogy egész nap nyirkos, párás idő volt, a Napot csak néha láttuk, akkor is csak homályosan. Nehezen értünk oda a pincéhez, mert majd' mindenki megállított pár szóra: hogy vagyunk, mi van a borral, nem unjuk-e még a szőlészkedést, stb. Mindenre készségesen válaszolgattunk, udvariasan végighallgattuk az idei termés okán elhangzott panaszáradatot, közben lassan oldalaztunk a birtok felé.

Az alma szépen beérett, alig néhány potyogott a fa alá, a többit leszedtük, lett vagy 40 kiló (jó kis almás lepény... hmmm.). A naspolya még olyan mint a beton, várni kell vele. Amúgy szép nagyok, egészségesek.

Végre rászántuk magunkat, hogy megkóstoljuk a borunkat. Érdekes ízei vannak, az biztos! Ahogy boldogult Ötvös Csöpi mondta egykor: "savankás". Na nem bántóan savanyú, de mit is várjunk egy max 16 MM fokú musttól... Illata, mint a szederé, íze, mint a málnáé. :-) Tényleg valami pirosgyümölcsös zamata van neki. Vittünk belőle a szomszédnak is (65), aki sokkal tapasztaltabb borfogyasztó, mint mi. Kóstolás előtt felajánlottuk, ha ihatatlannak minősíti, elviheti kifőzetni az egészet. Amikor megízlelte, felcsillanó szemmel közölte, hogy ezt márpedig nem szabad főzdébe adni! Szerinte ugyanazt az ízt tudja ez a szőlő, mint 30 éve, mikor a hegyre hozták azt a néhány tőkét. Az  övé kipusztult pár éve, de ettől a pár kortytól nosztalgikus hangulatba került az öreg.
De jó is lett volna még néhány fok abba a mustba...

Képek

Megállt az erjedés a ballonokban. Megkóstolni még nem mertük az anyagot, de a színe szép. A pince meg végre úgy néz ki, mintha használnánk. :-)

Vigyázzunk a pincében!

Ha szüret, akkor mustgáz!

Praktikus tanácsokkal szolgálunk a mérgezés megelőzésére, de az is kiderül, mit kell tenni, ha már megtörtént a baj.

A mustgáz valójában szén-dioxid, ami egy színtelen, szagtalan, a levegőnél nehezebb gáz. Gyakori a természetben, a levegő állandó alkotóeleme. Cukortartalmú növények, gyümölcsök erjedése (pl. amikor "forr" a must) során keletkezik. A cukor elbomlik, és lesz belőle etil-alkohol és szén-dioxid vagy más néven mustgáz.

Ez egy enyhén savanykás ízű gáz, nem keverendő össze a szén-monoxiddal. Körülbelül másfélszer olyan nehéz, mint a levegő, tehát a mélyebb területeken, például pincékben összegyűlik, a levegőt kiszorítja és ezáltal oxigén-hiányos állapotot teremt. Ha valaki ilyen helyen tartózkodik, akár életét is vesztheti.

Azonban a szén-dioxidnak nem az az egyetlen hatása, hogy kiszorítja az oxigént a zárt helyiségből, és az oxigénhiány miatt áll be a halál, hanem azáltal, hogy egy toxikus vegyület, megfelelő koncentrációban fontos életfolyamatokat befolyásol. Hat a központi idegrendszerre, aminek jelei a szédülés, hányinger, illetve mentális zavar. Vagyis hiába tudna az ember fizikailag menekülni a szellemi funkciók zavara miatt nem lesz képes elhagyni a pincét, mert nem érzékeli, hogy mi történik vele. Ezért tapasztalható, hogy az újbor forrásának időszakában gyakran lesznek rosszul emberek a pincékben.

Megelőzés

Magyarországon évente 40-50-szer riasztják ilyen esethez a tűzoltókat. A riasztások körülbelül felénél viszont már nem tudnak segíteni, mert nagyon gyorsan létrejön a mérgezés, az eszméletvesztés és a haláleset. Megfelelő szellőzés kialakításával, valamint a hordók nagy térben történő elhelyezésével elkerülhető, hogy felhalmozódjon az erjedés közben keletkező szén-dioxid. A nagy borászati üzemekben ritka az ilyen jellegű baleset, mivel biztonsági berendezésekkel is fel vannak szerelve. Ugyanakkor egyszerűen meg is előzhető a baj, könnyen ellenőrizhető, hogy a helyiségben van-e mustgáz. Például gázérzékelővel, vagy egy meggyújtott gyertya is megteszi.

A meggyújtott gyertyát térdmagasságban tartva (vagy pálcára szerelve) kell lemenni a pincébe és leérve térdmagasságban elhelyezni. Ha a gyertya lángja menet közben vagy a pincében elhelyezve kialszik, akkor nagy valószínűséggel mustgáz van a helyiségben. Ilyenkor haladéktalanul a vissza kell fordulni, illetve el kell hagyni a helyiséget.

Ha baj van

Gyakori probléma, hogy megfelelő védelem nélkül próbálnak a segítségére sietni az összeesett, elájult embereknek. Bemennek a pincébe, fölé hajolnak, próbálják élesztgetni, és közben ők is belélegzik a veszélyes gázt. Így a segítők is könnyen bajba kerülhetnek, ezért senki ne próbáljon egyedül ájult ember segítségére sietni, mert nagyon könnyen ő is rosszul lehet. Minél hamarabb riassza viszont a tűzoltókat a 105-ös segélyhívó számon, mivel a mustgázmérgezést szenvedő embereket csak a tűzoltók tudják biztonsággal, légzőkészülék segítségével kimenteni.

Forrás: Lánglovagok