Végre elkezdődött a szőlőtelepítés előkészítése. Igaz, a tényleges telepítésre majd októberben kerül sor, de a földmunka már megindult. Elsőként egy nem túl mély szántásra-tárcsázásra fizettünk be egy helyi szakembernél, hogy a gaz további terjedését meggátoljuk és a felszín alatti gyökérmaradványok is előkerüljenek (volt bőven). Ezután a támrendszer megtervezése és beszerzése következik. Korábban bakművelésű szőlőre gondoltunk, de hosszas tanakodás után a V alakú kordonművelés mellett döntöttünk. Igaz, hogy a támrendszer költségesebb, mint a sima karó, de legalább kényelmesebb a földmunka, a zöldmunka és a szüret is. További előnye még az egysíkú műveléssel szemben is, hogy "a tőkék lombozata kevésbé zsúfolt, a levelek nagyobb arányban kiterülnek a fény felé, fotoszintetikus aktivitásuk nagyobb, s ennek eredménye a nagyobb és jobb minőségű termés." (by Kozma Pál)
A V kordonnak is azt a változatát választottuk, ami kereszttartós oszlopokból áll, és ezeken egykarú, középmagas tőkék lesznek. A tőkemagasság kb 60 cm lesz, innentől számítva kb 120 cm magasra engedjünk nőni a vesszőket, tehát az egész rendszer 180 cm magas lesz, ami a sortávolságot és tőkeszámot is erősen megváltoztatja a bakműveléshez képest. Ez annyit tesz, hogy az 1x1 m-es tőke és sortávok helyett 1x2 m-es lesz, amiben a sortáv lesz a 2m, vagyis kb fele annyi szőlőt tudunk telepíteni, de a várható hozam hasonló mennyiségű, de jobb minőségű lesz.
A szerkezetek felállítása után (közben) a talajfertőtlenítésre és a trágyázásra is sort kerítünk valahogy. Remélhetőleg sikerül megegyezni valakivel, aki helybe hozza az anyagot.

Kép a területről:

Csemegeszőlő

Jut is eszembe: Itthon is van szőlő, amivel mindig történik valami. Már volt róla szó korábban is, amikor metszeni tanultunk. Úgy látszik, a metszés jól sikerült, mert még soha ezelőtt nem nőtt ilyen gyorsan, ilyen magasságokba. Alig 1 hét alatt 30 cm-ről 1.8 m-re nyúltak fel a vesszők. Némelyiket már le is kellett tetejezni, mert jóval túlnőtte a karóját...
A fürtök is szokatlanul nagyok idén. Ha ezek nem az időjárástól vannak, akkor büszkék vagyunk a metszési tanulmányainkra. :-)

Képek. :-)

Néhány kép a présház környékéről, mert a többi munka nem ennyire látványos.




















Ez a két kép magárt beszél. Ilyen volt/ilyen lett:

Szarban vagyunk... Vagy mégsem?

Elvileg van 40 mázsa istállótrágyánk a birtoktól 20 km-re, de mégsincs. Illetve van, de nem jut el hozzánk. Egyetlen fuvaros sem vállalja, mert "nem ér rá", "nem éri meg", "koszos lesz az autó", stb. A Twingo csomagtartójába biztos nem pakoljuk be, pedig 30 kg abba is beleférne. :-)
Amíg a trágya nincs a helyén, a forgatást se tudjuk elkezdeni, pedig jó lenne minél előbb, mert embertelen melegek vannak a hegyen, ráadásul eső sem esik gyakran.
De a munka nem áll meg, a víz az épületben van, illetve be van csövezve, már csak a vízórát kell felszerelni valakinek. Ha meglesz, jöhet a betonkeverő és a bővítés, vakolás, tetőcsere, mert megérdemeljük! Addig nem veszünk bort a pincébe, amíg nem leszünk kész a fent említettekkel.
Közben mélyítjük a pincét is, hogy legalább valamivel haladjunk.

Helyzetjelentés.

Mostanában semmi érdekes nem történik a birtokon, pedig a munkálatok folytatódnak. Kiástuk a vízóraaknát és a gerincvezetékig az árkot. Utóbbinál néha azt hittük, előbb találunk karsztvizet, mint csövet. Már 1.6 m mélyre leástunk 8 méter hosszúságban, mert A szomszéd emlékei szerint mélyre fektették, de kiderült, hogy nem a mélységgel van baj, hanem az árok hosszával. Mindössze 1.5 métert tévedett a tanácsadónk. Miután továbbástunk, meg is leltük a vezetéket, mindössze 80 cm mélyen. A legszebb része az volt, amikor az utat keresztezve ástunk 80 cm mélyre. A felső 30 cm főleg téglatörmelék volt, azóta tiltott szó a "csákány".

Eközben nekiláttunk a pince mélyítésének is, ott legalább hűvösebb van, de úgy látszik a földmunka mindenhol izzadtsággal jár. A présházban is levertük a vakolatot belülről, mert sok helyen feketepenésszel volt borítva a fal, jobb lesz újravakolni.