2009. december 11., péntek

Újra itt.

Végre valahára ismét elérhetővé vált számunkra a világháló, így be tudjuk pótolni az elmaradást.

Október vége felé sikerült beszerezni az oltványokat, egyelőre csak 150 db-ot. Vegyesen vettünk Ottonel muskotályt, Szürkebarátot, és Zenitet. Szüretelni is együtt fogjuk őket, majd meglátjuk mi lesz belőle...
Miután hazahoztuk az oltványt, beáztattuk 2 napra, majd visszavágtuk a gyökereket 10 cm-re és az idei vesszőket 2 rügyre. Az ültetés 40X40X70 cm-es gödörbe történt, alul 20 cm vastagon trágyázva. Sajnos beiszapolni nem nagyon tudtuk, tőkénként 2-3 liter víz jutott. Igaz, utána komoly esők voltak, így bízunk benne, hogy megerednek. Ültetés után szabályosan felcsirkéztük, tehát eltettük őket aludni.

A telepítés mellett építettünk egy pihenőhelyet is, hogy ne csak a munkáról szóljon a szőlészkedés. Ide is jutott 10 tőke lugasnak.

Gyümölcsfákat is szereztünk, meggyet, őszibarackot, birset, nektarint, ribizlit, egrest, áfonyát.
A régi gyümölcsfák is helyrejöttek a tavaszi brutál metszés ellenére, némelyik még termést is produkált. A naspolya megállíthatatlan, az egyik almafa meg sosem látott méretű gyümölcsöt termett.

Időközben bekötötték a vizet is, úgyhogy tavasszal már csak egy betonkeverő kell és elkezdődik a présház tényleges felújítása. A tetőanyag már megvan, a cseréppel együtt. A pincét kicsit megmélyítjük, mert most 1.9 m a belmagasság, néha lefejelem a lámpát. Ha kész lesz, kisméretű téglával lesz kirakva.



Képek:

2009. október 7., szerda

Internet hiánya... :-(

Sajnos technikai problémák miatt szünetel az internet elérésünk, ezért tűntünk el. Pedig kemény meló folyik a leendő szőlőben. Kijelöltük a szőlő helyét, kiástuk az ültetőgödröket, beszereztük a trágyát, lezsíroztuk az oltvány beszerzését is. 20.-a után mehetünk az oltványokért és még aznap földbe kerülnek. Természetesen készültek képek is, ha alkalmunk adódik, fel is töltjük.

2009. szeptember 7., hétfő

Vízóraakna és a többi

Már napok óta folyik a munka a pincénél, készül a vízóraakna, a szennyvíztároló, építőanyagok jönnek-mennek, vízhólyagok nőnek.
Ingyen téglának nem nézzük a letöredezett szélét, örülünk neki, feltétel nélkül. Van már kisméretű, lyukacsos, b30, 38-as porotherm, és még két beazonosíthatatlan típus. Mindegyik jó lesz valamire.
Ha minden igaz, a jövő csütörtökön bekötik a vizet, nem kell a szomszédtól kunyizni.
Az autó jól szuperál, mindent elvisz a pincéhez, néha már aggódunk is, hogy szétesik, vagy nem megy fel a hegyre, de nem, semmi ilyesmi nem történek, ez csak megy. :-)

Pár kép:

2009. augusztus 10., hétfő

Szőlőbe járó autó.


Végre direkt erre a célra készült járművel mehetünk a pincéhez, hogy a családi Twingót megkíméljük a hosszú földesút viszontagságaitól. Az új szerzemény nem annyira szép, viszont sokkal csúnyább, mint előzőleg a képen látszott, de a célnak kiválóan megfelel.
Miről is van szó? Egy 16 éves Opel Campo típusú rettenetről. Csornán sikerült beszerezni, ami 151 km-re van, ezért a hazaúton már átkereszteltük mindennek. A "Roncs" volt a legenyhébb. De megy és nem kell sajnálni!
Perverz kíváncsiak kedvéért néhány műszaki jellemző:
Pick-Up kivitelű, 2.5 literes diesel, 78LE, 2 személyes (1.2X2.4m platóval), platódobozzal, tetőcsomagtartóval. Szinte új gumik vannak rajta, évekig kihúzza.
Személyes benyomások: Mint egy tank! Bármelyik fokozatban megy előre, megállíthatatlanul. Apropó megállás: a fékek fognak, de taposni kell keményen. Ugyanúgy a másik két pedált is. Melósbakancsban biztos könnyebb lesz vezetni. Az ülés olyan, mintha egy deszkán lenne egy szőnyegdarab, és ennyi. Fájdalmas. A legjobb a kormány! Elsőre az tűnt fel, hogy akkora, mint egy buszkormány. Elindulva kiderült, hogy miért: NINCS SZERVÓ!!! Kb 10 éve vezettem utoljára olyan autót (NIVA), amit izomból kellett tekerni, de az pille volt ehhez képest. Sebaj, megszokjuk valahogy. :-)
A lényeg, hogy most van nagy öröm, bódottág.

A pincénél bizonyára szépen növöget a fű, a gaz, a körtefák hajtanak, a nap süt, bazi meleg van, de most már nincs kifogás, dolgozni fogunk!

2009. július 1., szerda

Gyümölcsfák

Végre saját ültetésű gyümölcsfák vannak a kertben. Na nem sok, mindössze két fa, de azok nem akármilyenek! Sikerült beszerezni a kedvencünket, a Nashi (Hosui fajta) körtét, más néven Ázsiai körtét. Lássuk mit is ír róla a Terebess Lexikon:

Japán körte - Nasi

A "nasi" Japánban termesztett körtét jelent, más országokban ezt a gyümölcsöt különböző nevekkel illetik, pl. vízikörte, ázsiai körte, almakörte, körtealma ...
Több tulajdonságban is eltér az európai körtétől. Nemcsak a gyümölcs alakja, színe, beltartalmi értékei térnek el, hanem az érési típusa is.
A nasi gyümölcsei fán beérők, a fogyasztási érettség eléréséhez még a késői érésű fajtáknál sincs szükség utóérlelésre.
A japán körték gyümölcse szilárd, mégis ropogós és lédús (85-86 %-a víz).
Kevesebb energiát tartalmaz, mint az alma vagy a körte. Ugyanakkor magas a cellulóz-, hemicelluóz- és pektintartalma, ezért táplálkozásbiológiai szempontból nagyon előnyös.
A körtefajtákhoz hasonlóan a nasifajták idegen megporzást igényelnek, ezért telepítéskor 2 esetleg 3 fajtát kell együtt ültetni.
Japánban a túlkötődés miatt a legtöbb fajtát kézzel ritkítják, csak így érik el a megfelelő méretet.
A gyümölcsök tömege az eredeti termőhelyen, ritkítás mellett 200-450 gr is lehet. Olaszországban azonban még a nagy gyümölcsű fajták tömege is csak 250 gr.
Ízükkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, zamatuk leginkább a sárgadinnyére, birsre és az ananászra emlékeztet.
Japánban a nasifajták gyümölcsminősége iránti igények igen magasak (100 mm átmérő ás szabályos gömb alak). Szinte kizárólag úgy termesztik, hogy egyenként bezacskózva védik a madárkártételtől.
Magyarországon ennél kisebbek a gyümölcsök, de jó termőhelyen, intenzív körülmények között elérhetik a 150-250 gr-ot.
A gyümölcs húsa fehér-fehéressárga, rendkívűl illatos, lédús.


Hosui

Japán egyik fő fajtája s Európában ez a fajta a legerterjedtebb.
Középidőben érik, augusztus harmadik és negyedik hetében szedhető.
Gyümölcse középnagy (150-200 gr) közepesen vastag héjú, színe egységesen aranybronzos, tetszetős, nagy lenticellákkal borított. A gyümölcshús roppanó, lédús, kissé savas. 2-3 hónapig tárolható.
Fája erős növekedésű, felfelé törő koronát nevel.
A fiatal, 2-3 éves termőgallyakon terem, ezért az idősebb termőgallyakat ifjítani kell.
Korán termőre fordul, termőképessége jó.


Reméljük, nem patkol el idő előtt és élvezhetjük a termését. (állítólag már jövőre)